Erdészet: VADÁSZAT A SZLOVÁKIAI ERDÉSZET RT-nél
Dátum: 2006. 07. 7. Szerző: taki
Vadászat a Szlovákiai Erdészet (SZE), részvénytársaságnál
A Szlovák Erdészet, részvénytársaság,jelenleg 1 milliárd ha állami területen gazdálkodik, ami 55 %-a az ország erdei összterületének. A vadászat Szlovákia Erdészete állami részvénytársaságának a fő profiljába tartozik. A professzionális alapokra helyezett vadászat a vad törzsállományának a reprodukcióját úgy irányítja, hogy maximális szaporulat mellett a vadhúson kívül az elejtett vad trófeája is a lehető legerősebb legyen. Az erdészeti gazdálkodás alapszabálya az, hogy az erdő növényei és vadjai között meglegyen az állandó egyensúly. A Szlovákia Erdészeténél a vadászat egy önálló gazdálkodást képez, melyet 26 erdészeti üzemnél végeznek.
A szlovákiai erdészet alapjait néhány századdal ezelőtt alapozták meg, mégpedig a királyi és kamarai erdők korában. Ezidőtájt Szlovákiában a bányászat élte virágkorát, ami azonban óriási károkat okozott az erdőkben. Az erdészeti területeken a Mária Terézia által kiadott erdőgazdálkodási rend volt mérvadó, majd az erdők fennmaradhatóságáról szólt és az erdőgazdálkodás fenntarthatóságát biztosította. Ennek lapján térképezték fel erdeinket, s ez alapján folyt az erdőgazdálkodás 230 évig. 1918 után új rendszert vezettek be az erdészeteknél és megalakult a Csehszlovák Állami Erdők Társasága, melynek igazgatósága Prágában volt. Az 1948-as politikai és gazdasági változások alatt több egyedülálló állami vállalat született. A jelenlegi állami részvénytársaság 1990-ben alakult, székhelye Besztercebánya lett. Ehhez a részvénytársasághoz 28 területi erdészeti igazgatóság Erdészeti üzem tartozik.
A fejlődés befolyásolta az erdőterületek nagyságát és összterületét is. Szlovákia erdő lefödöttsége 1920-tól 350 ezer hektárral nőtt, és jelenleg 40,9%-os erdőlefedést jelent.. A fafajok összetételét is sikerült megtartani (42% tűlevelű erdők, 58% lomblevelű erdők). Hegyvidéki területeken a vegyes erdők (bükkfa, lucfenyő, jegenyefenyő) vannak túlsúlyban. Közép és Kelet Szlovákia több rezervátumában sikerült fenntartani a Kárpátokra jellemző eredeti természetes erdőket.
Az állami erdészet fejlődése magával hozta a vadászat fejlesztését is. Itt meg kell említeni, hogy a 19. század végén és a 20. század elején Szlovákia területén úgy fajra, mint mennyiségre kevés vad volt honos. Sokkal kevesebb, mint manapság. Hasonló volt a helyzet az ország magasabban fekvő területein is. Ezek a területek a medve, a farkas, a hiúz és a kárpáti szarvas állomány utolsó mentsvárai voltak.
A vadászterületek és azok nagysága
2005-ben a Besztercebányai Szlovákia Erdészete 905 500 ha vadászterületen gazdálkodott, ami Szlovákia összterületének 20%-a. A vadászati jogot az Állami Erdészet 138 rezsi (vállalati) területen ( 530 ezer ha) gyakorolja, ami Szlovákia összvadászterületeinek a 12%-a. A bérelt vadászterületeket - 387 ezer ha (43%-a a vadászterületeknek) az állami erdészet igazgatja. A vadászterületek átlagos nagysága 3840 ha. Eközben három vadászterület több, mint 20 ezer ha területtel rendelkezik, öt vadászterület nagysága pedig 10 20 ezer ha között mozog. 21 vadászterületen gazdálkodunk 5- 10 ezer ha területen. A Szlovák Erdészet vadászterületei olyan nagyobb vadászegységeket képeznek, amelyek nemcsak a saját területeiken folyásolják be pozitívan a vadgazdálkodást, hanem a környező vadászterületeken is. Az összes ( 138) vadászterületből tíz terület zárt egység, vagy vadaskert vagy pedig fácános.
A vadászati jogot a Szlovák Erdészet 518 ezer ha-on bérbe adta, ami az 57%-a annak az összvadászterületnek, amellyel a Szlovák Erdészet rendelkezik. A vadászterületekből, amelyek a Szlovák Erdészet alá taroznak 850 vadászterület van bérbe adva , ebből 91 vadászterületen a Szlovák Erdészet gyakorolja a fő vadászati jogot.
A vadászföldterületek használati szerkezete a Szlovák Erdészetnél
1.táblázat
A Szlovák Erdészet
Terület nagysága
Terület arány
vadászterületei
(ezer ha- ban)
(%-ban)
Kezelt területek
387
43
%
Bérbe adott területek
518
57
%
Spolu:
905
A vadászterület bérlőinek szerkezete Szlovákiában ( a 2005-es vadászstatisztika alapján )
2.táblázat
A terület bérlője
A vad. területek
A vad.területek
kiterjedése
A vad.terület kiterjedése
A vad.terület kiterjedése
száma
%-ban
ezer ha-ban
%-ban
A SzVSz-nek bérbe adott területek
1 390
77
3 188
71
További bérbe adott területek
181
10
388
9
Államilag kezelt terület
a SzE kihasználásban
138
8
530
12
További állami szervezetek területei
22
1
170
4
Nem állami szervezetek által kezelt területek
64
4
177
4
Összesen:
1 795
4 453
Fizetős vendégvadászat az erdészetnél
Az állami erdészet területein a vadgazdálkodás elsődleges célja a bérvadásztatás. Az Állami Erdészet a legnagyobb bérvadásztató Szlovákiában. A bérkilövésre kínált vadfajok közül a legjelentősebbek az őz, szarvas, muflon, dám, vaddisznó és fácán. Ezek mellet további nyolc vadfaj található még a kínálatunkban: medve, farkas, borz, királyfácán, vadkacsa, szalonka, nyúl, császármadár. A vadászvendégek igényei szerint a Szlovák Erdészet a vadászat mellett teljes szolgáltatásokat is kínál, mégpedig szállást és teljes ellátást a saját panziókban, vadászházakban, luxus vadászkastélyokban, hegyi szállodákban és az erdő mélyén található vadászlakokban.
A Szlovák Erdészetnél 2000-es évtől (az eredeti 1128-ról) a bérvadászok
száma jelentősen ( 100%-kal) emelkedett. Míg 2000-ben főként külföldi
vadászok (70%) tartottak igényt a fizetett vadászati szolgáltatásokra,
addig 2005-re kiegyenlítődött a hazai és külföldi vadászok érdeklődése
a bérvadászat iránt.
A Szlovák Erdészetnél egyéni vadászatokon 1270 fizetővendég vett
részt, ezek közül 875 vendég (70%) volt sikeres. A vendégek a Szlovák
Erdészet vadászterületein 3200 napot töltöttek el (ami egy főre
átszámítva 2,5 napot jelent) és összesen 1033 csülkös vadat ejtettek
el. Továbbá a 200 társasvadászaton összesen 2150 vendég vett részt, ami
átlagban 11 vendég egy vadászati alkalomra.
A vendégvadásztatás a Szlovák Erdészet összbevételének megközelítőleg a
65%-át alkotja. A Szlovák Erdészet biztosítja a szlovákiai
bérvadászatok 60%-át, miközben csak a szlovákiai vadászterületek
12%-val rendelkezik. A legtöbb bevételt a fácán, vaddisznó és a szarvas
vadászatai adták.
A csülkösvad bérvadásztatásából legnagyobb bevételt a golyóérett
trófeás vad adta az összbevétel 73%-át, míg 9%-át a bevételnek a
fiatal, az alacsonyabb korosztályban besorolt trófeás vad elejtéséből
származtatjuk. A nem trófeás vad (sutavad, nőstények és a fiatalok)
vadászati eredményei alkotják a maradék 18%-ot .
A bérvadásztatásból befolyt bevétel eloszlása a vadászterület felhasználóitól függően (a 2005-es vadászstatisztika alapján)
3.táblázat
A vadászterületek
A vadászterület
A bérkilövés
Kategóriája
aránya
aránya
A SZE területei
12%
60%
További állami szervezetek által bérelt terület
4%
11%
Nem állami szervezetek által bérelt terület
4%
6%
A Szlovák Vadászszövetség által bérelt terület
72%
17%
További bérelt területek a Szlovák Vadászszövetségen kívül
8%
6%
A trófeás vad korkategóriájának az aránya bérvadásztatásból befolyt bevétel eloszlásában
4.táblázat
A bevétel aránya
50 %- os trófeás vad magasabb
korkategóriában
73%
50 %- trófeás vad alacsonyabb
korkategóriában
9%
100 %-os nem trófeás vad
18%
A vadállomány és a vadászat
A csülkös vadfajok között Szlovákiában a szarvasé a főszerep. A Szlovák Erdészet vadászterületeinek jelentős része (2/3-a) a szarvas élőhelyén található. Országos összesítéskor a tavaszi vadszámláláskor a Szlovák Erdészet vadászterületein található szarvas mennyiségének 19%-a. 2005-es évben a Szlovák Erdészet területen ejtették el Szlovákiában a szarvasok 16%-át.
A Szlovák Erdészet területein elejtett vad száma a bonitált vadállomány tükrében
( a 2005-es vadászstatisztika alapján)
6.táblázat
Vadfaj
Tavaszi előírt vadmennyiség
Szlovákia
Szlov. Erdészet
% arány
Szarvas
38 264
7 442
19%
Őz
84 547
6 423
8%
Vaddisznó
27 415
4 021
15%
Dám
7 475
2 750
37%
Muflon
8 562
2 628
31%
Fácán
180 105
11 917
7%
Medve
26%
Vadfaj
Elejtettt vad mennyisége
% arány
Szlovákia
Szlovákiai Erdészet
% arány
A vadászterület %-os aránya
Jelenia
13 118
2 092
16%
12%
Srnčia
20 269
861
4%
12%
Diviačia
23 727
2 921
12%
12%
Danielia
2 011
590
29%
12%
Muflónia
2 542
731
29%
12%
Baant
99 610
26 037
26%
12%
Medveď
34
9
26%
12%
A túlnyomóan hegyvidéki területeken az őz elterjedése gyengébb, aminek egyrészt a kedvezőtlenebb természeti viszonyok, másrészt pedig a ragadózók nagyobb elterjedése az oka. Az őz legfőképpen a síkságok és az alacsonyabb hegyvidékek vadja, konkrétan a tótmegyeri ( Palárikovo), lévai (Levice), korponai (Krupina) és a rimaszobati (Rimavská Sobota) területi egységeknél, ahol évente érmes trófeákat is teremnek. A SZE a tavaszi előírt vadmennyiség 8% mutatja ki és az elejtett vad 4%-át biztosítja Szlovákiában.
A vaddisznó vadászata legfőképp a szabad területeken megy végbe. Az alacsonyabb hegyvidékeken az utóbbi időben jelentős az elterjedésük, pld. Kistapolcsány( Topožčianky), Trencsén (Trenčín), Léva , Korpona, Kriváň , Rimaszobat. A SZE kimondottan vaddisznó nevelésére három vadaskertet (disznóskertet) hozott létre. A SZE vaddisznóból a tavaszi előírt vadmennyiség 15%, illetve az elejtett vad 12%-át mutatja ki Szlovákiában. jej úlovku v SR.
A dámvad és muflon nevelésében Szlovákiában a Szlovák Erdészetek számít úttörőnek. A II. világháború után a dám és muflon trófea minősége nagyon gyenge volt. Például 1971-ig Szlovákia csak 19 aranyérmes mufloncsigát és 2 aranyérmes dámtrófeát tudott felmutatni. A múlt század 70-80-as éveiben megkezdték a SZE-ben a muflon és dámvad tenyésztését. A dámvadat Magyarországról telepítették be, mégpedig a világhírű gyulai térségből. Ezekhez a telepítésekhez gyakran újonnan alakult vadaskerteket haztunk létre. Telepítések történtek Szőgyénbe (Svodín),Teplý vrch-be, s ezenkívül szabad területekre is engedtek ki belőlük
( pld. Petrovec, Peséta-Teháň, Pata-Čifáre, Kariká).
A muflon telepítéséhez a törzsállományt Csehországból, minőségi vadaskertekből származó egyedekkel, biztosították. Ezeket az állatokat újonnan létesített területekre engedték ki, vagy ezeknek a z egyedeknek köszönhetően a régi populációt teljesen lecserélték. A SZE területei közül a muflontenyésztés szempontjából a legjelentősebb Bátorkeszi ( Bátorové Kosihy)- Tótmegyer (Palírikovo), Telpý Vrch, Drastvica, Devičany, Bohunice, Kistapolcsány (Topolčianky), Betlér (Betliar), stb. Bízunk benne, hogy a muflontenyésztési projektbe fektetett anyagi és fizikai munka rövid időn belül meghozta gyümölcsét, és jelentős változás áll majd be a trófeák minőségének a javulása terén. Jelenleg a Szlovák Erdészetek tótmegyeri részlegéről származik Szlovákia legerősebb dámtrófeája (215.8 CIC pont, Szőgyén - 1982) és a legerősebb muflontrófeája (239,65 CIC pont, Bátorkeszi - 2002). Jelenleg A SZE területén található Szlovákia dámvad populációjának a 37%-a és a muflonpopuláció 31%-a. E két vadfajból szlovákiai méretben a teríték 29%-át biztosítja e terület.
A csülkös vadon kívül a Szlovák Erdészetek jelentős vadászati ágazata a fácánra történő fizető vendégvadásztatás is. Jelenleg a Szlovák Erdészetek 10 fácánossal rendelkezik ( Tótmegyer, Léva, Korpona, Kriváň, Szobránc (Sobrance)). Szlovákia fácánterítékének a 26%-át ezek a fácánosok biztosítják.
Szlovákia legattraktívabb állatfajai közül érdemes megemlíteni a medvét. A medvepopuláció 25-30%-a Szlovák Erdészert vadászterületein található. 2004-ben a SZEnek 20 medve kilövését engedélyezték, ami a Szlovákiában megengedett medvére történő vadászatok 30%-a.(Összesen az országban 67 medve kilövése volt 2004-ben engedélyezve). A medvéket vonszalékon ejtik el és minden egyes medve vadászatára 1-2 etetőhely lett létesítve, és kizárólag növényi eredetű táplálékkal csalogatják a medvéket. A medvevadászat után az érdeklődés óriási. Ennek ellenére a megengedett létszámból csak 9 medvét ejtettek el, ami Szlovákia medve vadászati tervének a 26%-a. Ennek legfőbb okai a Szlovák Erdészet szakemberei szerint a rosszul megválasztott őszi vadászidény és a kizárólagos növényi táplálékkal való beetetés (vonszalék).
A Szlovák Erdészetnél zsákmányolt legjelentősebb trófeák ( CIC pontértékek):
A Szlovák Erdészet gazdálkodásának nagyon fontos funkciója a harmonikus egyensúly megtartása az állatvilág és az erdőgazdálkodás között. Ez annyit jelent, hogy a csülkös vad populáció minőségét és mennyiséget igyekeznek olyan határok között tartani, hogy ezzel ne legyen veszélyeztetve sem az erdőgazdálkodás (gazdaságilag ne terheljék vadkárok), sem a vadállomány gyarapítása, és a vadgazdálkodás se legyen veszteséges. Jelenleg a Szlovák Erdészetnél a vadkár nem jelent jelentősebb problémákat. Ez köszönhető a természetes fafajok összetételének is (főként lomblevelű erdők) és a fiatalítás szerepe sem hanyagolható el. Ez nem jelenti azt, hogy a Szlovák Erdészet alábecsülné a vadkárok problémáját. Közép- és Kelet-Szlovákia magasabban fekvő területein a szarvas állomány létszáma alacsonyabb, ebből kifolyólag a vadkárok sem jelentősek. Viszont Nyugat-Szlovákiában a szarvas állomány és a további csülkös vadállomány létszáma magasabb, ezért e térségben a vad által okozott károk is érzékenyebbek. Bizonyos mértékben a farkas jelenléte is befolyásolja erdeinkben szarvas létszámát. (a nyugati térségben a farkas teljesen hiányzik vagy csak átvonuló). Az utóbbi 2-3 évben több régióban megfigyelhető a szarvas létszámának jelentős emelkedése. Egyrészt a 90-es években végbemenő stagnáció után örvendetes ez a változás, másrészt óvatosan kezeljük ezt a kérdést, nehogy újra a 80-as évek problémáival találjuk szembe magunkat, amikor a vadállomány jelentős elszaporodása, érzékeny károkat okozott.
A génalap védelme és megtartása
A Szlovák Erdészet komoly figyelmet fordít az eredeti fajok génalap minőségének megtartására, a csülkös vadnál pedig tudományos fokon foglakozunk a génalap minőségének javításával. E helyen fontos megemlíteni a Požana védett vadászati körzetét (20 659 ha), ahol a Szlovák Erdsézet kísérleti gazdálkodást folytat. Köszönhetően az ott található szarvas állomány kivételes minőségének a Požana védett vadászati körzet 1953 óta vadrezervátumként volt nyilvántartva. Később ez átalakult védett vadászati területté, ahol olyan körülményeket alakítottak ki, hogy a génalap ne sérüljön és lehetővé váljon a jó minőségű szarvas nevelése, befogása és széthelyezése Szlovákia különböző vadászterületeire. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy erről a területről majdnem 300 szarvas fogtak be, melyet más, az országon belüli területek betelepítésére használtak fel( Kistapolcsány, Biela Skala stb.). Erről a területről szállítottak vadat Csehországba is, mégpedig Lány, Hluboká és Poněice térségébe. A Požana-i szarvas betelepítése jelentősen emelte a vadállomány minőségét, ami a trófeák minőségének javulásával tanúsítható.
Hasonlóképpen jó minőségű szarvas illetve csülkös vad génalap található A Keleti-Kárpátokban, ahol a Szlovák Erdészetnek a közeljövőben az élő vad befogásávalk és telepítésével messzemenő tervei vannak.
A Požana-i vadászati körzettel kapcsolatban meg kell említeni még egy érdekességet! 2000-től indították be Požanán a nagy területű vadgazdálkodást és figyelik meg a vadászterület nagysága és a vad viszonya közti összefüggéseket. Ez a terület lett Szlovákia első zökkenőmentesen működő öneltartó vadászterülete. Mivel a Szlovák Erdészet alá több vadászterület tartozik az állami részvénytársaság segíti és irányítja a vadászterületek vadgazdálkodását. Ahhoz, hogy megtartsuk és javítsuk a vadállomány színvonalát a Požanai ismereteket elkezdtük széles körben terjeszteni.
A jelenlegi 2000 ha-ban meghatározott minimális vadászterület a szabad területeken élő szarvas számára, nem elégséges a céltudatos szarvas tenyésztésre. A vadászterületek 1990 utáni felaprózása Szlovákia számos régiójában a szarvas populációjának minőségének romlását, és a szociális struktúrájának felbomlását eredményezte. Ezért a szarvasállomány tenyésztésében megfelelő eredmények, csak nagyobb összefüggő vadászterületeken, a vad korlátozott migrációjával érhető el. A Szlovák Erdészet ezt tudatosította. A vadászterületeinek a kialakításánál a múltban, a 138 saját kezelésben lévő területeken 3 vadászterület 20 000 ha-os, 5 terület 10 000 ha feletti és 21 terület 5 000 ha feletti nagysággal rendelkezik. Ennek tudatában a Szlovák Erdészet támogatja a nagy területű vadgazdálkodást és kezdeményezte vadászterületek többi bérlőivel a mindenre kiterjedő együttműködését.
A Szlovák Erdészet vadászterületein többféle veszélyeztetett vadfaj is él, mint pld. a siketfaj, nyírfajd, zerge, mormota, farkas, hiúz és a vadmacska. A Szlovák Erdészet célja az, hogy a vadgazdálkodás és a vadászat terén együttműködjön más vadászati és természetvédő egyesületekkel, és együttesen gátolják az értékes veszélyeztetett vadfajok csökkenését és kipusztulását.
A vadásztörténelem és vadászkultúra
A Szlovák Erdészet néhány vadászterülete az összeurópai vadásztörténelem és vadászkultúra szerves része. Fontos megemlíteni a világszerte ismert tótmegyeri (Palárikovo) vadászkastélytés fácánost a néhai Károlyi birtokot, ahol 1928-ban született meg a gondolata egy nemzetközi vadászszervezet a C.I.C. megalapításának.
A vadászattörténeti szempontjából nagy jelentőséggel bír a kistapolcsányi (Topožčianky) vadászkastély és az azt övező vadászterület is. Erre a vadászterületre 1883-ban gróf Forgách Károly Szicíliáról és Korzikáról behozott muflonokat telepített. Forgách gróf volt az aki ezzel a telepítéssel megalapozta a muflon meghonosítását Szlovákiában. Továbbá, 1958-ban a Szlovák Erdészet jogelődje Kistapolcsányban bölényrezervátumot létesített, ahol ma is 23 bölény található.
A vadásztörténelem szempontjából nagy jelentőségű a már említett Požana vadvédelmi terület, ahol a Szlovák Nemzeti Felkelés idején, 1944-ben, ismeretlen partizán 241,7 CIC pontos trófeájú szarvast ejtett el. A trófeát ismeretlen elejtője miatt nem lehetett besorolni a világ trófeáinak táblázatába, még annak ellenére se, hogy abban az időben világrekordnak számított. Ugyanezen a területen Höher Juraj 1961-ben 240,65 pontos agancsú szarvast lőtt, s ez a trófea 30 éven keresztül Csehszlovákia legerősebb szarvas trófeájának számított. Ezeknek az emlékeknek a megtartására nagy figyelmet fordítunk. 1965-ben a Požanát védett vadászati körzetté nyilvánították. Tavaly 2005 május 6-7-én a védett vadászati körzet fennállásának 40-dik évfordulója alkalmából szakmai konferenciát szerveztek, amelyen több mint 200 neves külföldi és hazai szakember vett részt.
A Szlovák Erdészet szakmai felkészültségével garantálni tudja a rábízott állami vagyon és természeti kincsek megőrzését. A vad és annak élőhelye is az állami vagyon szerves része és szorosan hozzátartozik az ország természeti kincseihez. Attól függően mennyire értékeljük környezetünk természeti kincseit olyan lesz a vadászterületeink értéke és a vadászatunk társadalmi megítélése. Az egységes vadászterületek megtartásának köszönhetően, valamint az erdészet alkalmazottainak a vadtenyésztésben végzett következetességen alapuló szakmai munkája eredményeként, a Szlovák Erdészet vadászterületein nemcsak megmaradt hanem javult a vadállomány struktúrája és minősége. Ez kedvezően befolyásolja a környező a Szlovák Erdészet által kezelt területekkel szomszédos vadászterületek minőségét is, és így kedvezően befolyásolja a szlovák vadászat egyre emelkedő színvonalát.
Részletes információk a vadászatok szervezéséről, a bérvadászatok
árairól, a szálláslehetőségekről, az ellátásról és a vadászatok
lehetséges helyszíneiről a következő címen szerezhetők be:
Vadászati Információs Adatbázis
TAKÁCS Frigyes
Orechová Potôň 326
Slovakia