Vadászat a Szlovákiai Erdészet (SZE), részvénytársaságnál

A szlovákiai erdészet alapjait néhány századdal ezelőtt alapozták meg, mégpedig a  királyi és kamarai erdők korában. Ezidőtájt Szlovákiában  a bányászat élte virágkorát, ami azonban óriási  károkat okozott az erdőkben. Az erdészeti területeken a Mária Terézia által kiadott erdőgazdálkodási rend volt mérvadó, majd az erdők fennmaradhatóságáról szólt és az erdőgazdálkodás fenntarthatóságát biztosította. Ennek lapján térképezték fel erdeinket, s ez alapján folyt az erdőgazdálkodás 230 évig. 1918 után új rendszert vezettek be az erdészeteknél és megalakult a Csehszlovák Állami Erdők Társasága, melynek igazgatósága Prágában volt.  Az 1948-as politikai és gazdasági változások alatt több egyedülálló állami vállalat született. A jelenlegi állami részvénytársaság 1990-ben alakult, székhelye Besztercebánya lett. Ehhez a részvénytársasághoz 28 területi erdészeti igazgatóság – Erdészeti üzem tartozik.
A fejlődés befolyásolta az erdőterületek nagyságát és összterületét is. Szlovákia erdő lefödöttsége 1920-tól 350 ezer hektárral nőtt, és jelenleg 40,9%-os erdőlefedést jelent.. A fafajok összetételét is sikerült megtartani (42% tűlevelű erdők, 58% lomblevelű erdők). Hegyvidéki területeken a vegyes erdők (bükkfa, lucfenyő, jegenyefenyő) vannak túlsúlyban. Közép és Kelet Szlovákia több rezervátumában sikerült fenntartani a Kárpátokra jellemző eredeti természetes erdőket.
Az állami erdészet fejlődése magával hozta a vadászat fejlesztését is. Itt meg kell említeni, hogy a  19. század végén és a 20. század elején Szlovákia területén úgy fajra, mint mennyiségre kevés vad volt honos. Sokkal kevesebb, mint manapság. Hasonló volt a helyzet az ország magasabban fekvő területein is. Ezek a területek a medve, a farkas, a  hiúz és a kárpáti szarvas állomány utolsó mentsvárai voltak.

 

 

  

2005-ben a Besztercebányai Szlovákia Erdészete  905 500 ha vadászterületen gazdálkodott, ami Szlovákia összterületének 20%-a.  A vadászati jogot az Állami Erdészet 138 rezsi (vállalati) területen ( 530 ezer ha) gyakorolja, ami  Szlovákia összvadászterületeinek a 12%-a. A bérelt vadászterületeket -  387 ezer ha (43%-a a vadászterületeknek) – az állami erdészet igazgatja. A vadászterületek átlagos nagysága 3840 ha. Eközben három vadászterület több, mint 20 ezer ha területtel rendelkezik, öt vadászterület nagysága pedig 10 – 20 ezer ha között mozog. 21 vadászterületen gazdálkodunk 5- 10 ezer ha területen. A Szlovák Erdészet vadászterületei olyan nagyobb vadászegységeket képeznek, amelyek nemcsak a saját területeiken  folyásolják be pozitívan a vadgazdálkodást, hanem a környező  vadászterületeken is. Az összes ( 138) vadászterületből tíz terület zárt egység,  vagy vadaskert vagy pedig fácános.
    A vadászati jogot a Szlovák Erdészet 518 ezer ha-on bérbe adta, ami az 57%-a  annak az összvadászterületnek, amellyel a Szlovák Erdészet rendelkezik. A vadászterületekből, amelyek a Szlovák Erdészet alá taroznak 850 vadászterület van bérbe adva , ebből 91 vadászterületen  a Szlovák Erdészet gyakorolja a fő vadászati jogot.



                                                                                                                     1.táblázat

 

A terület bérlője	A vad. területek	A vad.területek kiterjedése	A vad.terület kiterjedése	A vad.terület kiterjedése
	száma	%-ban	ezer ha-ban	%-ban
A  SzVSz-nek bérbe adott területek	1 390	77	3 188	71
További bérbe adott területek	181	10	388	9
Államilag kezelt terület a SzE kihasználásban	138	8	530	12
További állami szervezetek területei	22	1	170	4
Nem állami szervezetek által  kezelt területek	64	4	177	4
Összesen:	1 795		4 453

Az állami erdészet területein a vadgazdálkodás elsődleges célja a bérvadásztatás. Az Állami Erdészet a legnagyobb bérvadásztató  Szlovákiában.  A bérkilövésre kínált vadfajok közül a legjelentősebbek az őz, szarvas, muflon, dám, vaddisznó és fácán. Ezek mellet további nyolc vadfaj található még a kínálatunkban: medve, farkas, borz, királyfácán, vadkacsa, szalonka, nyúl, császármadár. A vadászvendégek igényei szerint a Szlovák Erdészet a vadászat mellett teljes szolgáltatásokat is kínál, mégpedig szállást és teljes ellátást a saját panziókban, vadászházakban, luxus vadászkastélyokban, hegyi szállodákban és az erdő mélyén található vadászlakokban.

 

A Szlovák Erdészetnél 2000-es évtől (az eredeti 1128-ról) a bérvadászok száma jelentősen ( 100%-kal) emelkedett. Míg 2000-ben főként külföldi vadászok (70%) tartottak igényt a fizetett vadászati szolgáltatásokra, addig 2005-re kiegyenlítődött a hazai és külföldi vadászok érdeklődése a bérvadászat iránt.
     A Szlovák Erdészetnél egyéni vadászatokon 1270 fizetővendég vett részt, ezek közül 875 vendég (70%) volt sikeres.  A vendégek a Szlovák Erdészet vadászterületein 3200 napot töltöttek el (ami egy főre átszámítva 2,5 napot jelent) és összesen 1033 csülkös vadat ejtettek el. Továbbá a 200 társasvadászaton összesen 2150 vendég vett részt, ami átlagban 11 vendég egy vadászati alkalomra.

 

A vendégvadásztatás a Szlovák Erdészet összbevételének megközelítőleg a 65%-át alkotja. A Szlovák Erdészet biztosítja a szlovákiai bérvadászatok 60%-át, miközben csak  a szlovákiai vadászterületek 12%-val rendelkezik. A legtöbb bevételt a fácán, vaddisznó és a szarvas vadászatai adták.
    A csülkösvad bérvadásztatásából legnagyobb bevételt a golyóérett trófeás vad adta az összbevétel 73%-át,  míg 9%-át a bevételnek a fiatal, az alacsonyabb korosztályban besorolt trófeás vad elejtéséből származtatjuk. A nem trófeás vad (sutavad, nőstények és a fiatalok) vadászati eredményei alkotják a maradék 18%-ot .

 

 

 

                                                                          

 

 

 

A csülkös vadfajok között Szlovákiában a szarvasé a főszerep. A Szlovák Erdészet vadászterületeinek jelentős része (2/3-a) a szarvas élőhelyén található. Országos összesítéskor a tavaszi vadszámláláskor a Szlovák Erdészet vadászterületein található szarvas  mennyiségének 19%-a.  2005-es évben a Szlovák Erdészet területen ejtették el Szlovákiában a szarvasok 16%-át.


                                                                                                                           6.táblázat

Vadfaj	Tavaszi előírt vadmennyiség
	Szlovákia	Szlov. Erdészet	% arány
Szarvas	38 264	7 442	19%
Őz	84 547	6 423	8%
Vaddisznó	27 415	4 021	15%
Dám	7 475	2 750	37%
Muflon	8 562	2 628	31%
Fácán	180 105	11 917	7%
Medve			26%

 

Vadfaj	Elejtettt vad mennyisége			% arány
	Szlovákia	Szlovákiai Erdészet	% arány	A vadászterület %-os aránya
Jelenia	13 118	2 092	16%	12%
Srnčia	20 269	861	4%	12%
Diviačia	23 727	2 921	12%	12%
Danielia	2 011	590	29%	12%
Muflónia	2 542	731	29%	12%
Bažant	99 610	26 037	26%	12%
Medveď	34	9	26%	12%

 

 

A túlnyomóan hegyvidéki területeken az őz elterjedése gyengébb, aminek egyrészt  a kedvezőtlenebb természeti  viszonyok, másrészt pedig a ragadózók nagyobb elterjedése az oka. Az őz legfőképpen a síkságok és az alacsonyabb hegyvidékek vadja, konkrétan a tótmegyeri ( Palárikovo), lévai (Levice), korponai (Krupina) és a rimaszobati (Rimavská Sobota) területi egységeknél, ahol évente érmes trófeákat is teremnek. A SZE a tavaszi előírt vadmennyiség 8% mutatja ki és az elejtett vad  4%-át  biztosítja Szlovákiában.

 

A vaddisznó vadászata legfőképp a szabad területeken megy végbe. Az alacsonyabb hegyvidékeken az utóbbi időben jelentős az elterjedésük, pld. Kistapolcsány( Topoľčianky),  Trencsén (Trenčín), Léva , Korpona, Kriváň , Rimaszobat. A SZE kimondottan vaddisznó nevelésére három vadaskertet (disznóskertet) hozott létre. A SZE  vaddisznóból a tavaszi előírt vadmennyiség 15%, illetve az elejtett vad  12%-át mutatja ki Szlovákiában. jej úlovku v SR.

 

A dámvad és muflon nevelésében Szlovákiában a Szlovák Erdészetek számít úttörőnek. A II. világháború után a dám és muflon trófea minősége nagyon gyenge volt. Például 1971-ig  Szlovákia csak 19 aranyérmes mufloncsigát és 2  aranyérmes dámtrófeát tudott felmutatni. A múlt század 70-80-as éveiben megkezdték  a SZE-ben  a muflon és dámvad tenyésztését. A dámvadat Magyarországról telepítették be, mégpedig a világhírű gyulai térségből. Ezekhez a telepítésekhez gyakran újonnan alakult vadaskerteket haztunk létre. Telepítések történtek Szőgyénbe (Svodín), Teplý vrch-be, s ezenkívül szabad területekre is engedtek ki belőlük
( pld. Petrovec, Peséta-Teháň, Pata-Čifáre, Karikáš).

 

 

A muflon  telepítéséhez a törzsállományt Csehországból,  minőségi vadaskertekből származó egyedekkel, biztosították. Ezeket az állatokat újonnan létesített területekre engedték ki, vagy ezeknek a z egyedeknek köszönhetően a régi populációt teljesen lecserélték.  A SZE területei közül a muflontenyésztés szempontjából a legjelentősebb Bátorkeszi ( Bátorové Kosihy)- Tótmegyer (Palírikovo), Telpý Vrch, Drastvica, Devičany, Bohunice, Kistapolcsány (Topolčianky), Betlér (Betliar), stb. Bízunk benne, hogy a muflontenyésztési projektbe fektetett anyagi és fizikai munka rövid időn belül meghozta gyümölcsét, és jelentős változás áll majd be a trófeák minőségének a javulása terén. Jelenleg a Szlovák Erdészetek tótmegyeri részlegéről származik Szlovákia legerősebb dámtrófeája (215.8 CIC pont, Szőgyén - 1982) és a legerősebb muflontrófeája (239,65 CIC pont, Bátorkeszi - 2002). Jelenleg A SZE területén található Szlovákia dámvad populációjának a 37%-a és a muflonpopuláció 31%-a. E két vadfajból  szlovákiai méretben  a teríték  29%-át biztosítja e terület.

A csülkös vadon kívül a Szlovák Erdészetek jelentős vadászati ágazata a fácánra történő fizető vendégvadásztatás is. Jelenleg a Szlovák Erdészetek 10 fácánossal rendelkezik
( Tótmegyer, Léva, Korpona, Kriváň, Szobránc (Sobrance)). Szlovákia fácánterítékének a 26%-át ezek a fácánosok biztosítják.
           

  

 

 

Szlovákia legattraktívabb állatfajai közül érdemes megemlíteni a medvét. A medvepopuláció 25-30%-a  Szlovák Erdészert vadászterületein található.  2004-ben a SZE–nek 20 medve kilövését engedélyezték, ami a Szlovákiában megengedett medvére történő vadászatok 30%-a.(Összesen az országban 67 medve kilövése volt 2004-ben engedélyezve). A medvéket vonszalékon ejtik el és minden egyes medve vadászatára 1-2 etetőhely lett létesítve, és kizárólag növényi eredetű táplálékkal csalogatják a medvéket. A medvevadászat után az érdeklődés óriási.  Ennek ellenére a megengedett létszámból csak 9 medvét ejtettek el, ami Szlovákia medve vadászati tervének a  26%-a. Ennek legfőbb okai a Szlovák Erdészet szakemberei szerint a rosszul megválasztott őszi vadászidény és a kizárólagos növényi táplálékkal való beetetés (vonszalék).
 

 

Csülkös vadkárok

    A Szlovák Erdészet gazdálkodásának nagyon fontos funkciója a harmonikus egyensúly megtartása az állatvilág  és az erdőgazdálkodás között. Ez annyit jelent, hogy a csülkös vad populáció minőségét és mennyiséget igyekeznek olyan határok között tartani, hogy ezzel ne legyen veszélyeztetve sem az erdőgazdálkodás (gazdaságilag ne terheljék vadkárok), sem a vadállomány gyarapítása, és a vadgazdálkodás se legyen veszteséges. Jelenleg a Szlovák Erdészetnél  a vadkár nem jelent jelentősebb problémákat. Ez köszönhető a természetes fafajok összetételének is (főként lomblevelű erdők) és a fiatalítás szerepe sem hanyagolható el. Ez nem jelenti azt, hogy a Szlovák Erdészet alábecsülné a vadkárok problémáját. Közép- és Kelet-Szlovákia magasabban fekvő területein a szarvas állomány létszáma alacsonyabb, ebből kifolyólag a vadkárok sem jelentősek. Viszont Nyugat-Szlovákiában a szarvas állomány és a további csülkös vadállomány létszáma magasabb, ezért e térségben a vad által okozott károk is érzékenyebbek. Bizonyos mértékben a farkas jelenléte is befolyásolja erdeinkben szarvas létszámát. (a nyugati térségben a farkas teljesen hiányzik vagy csak átvonuló). Az utóbbi 2-3 évben több régióban megfigyelhető a szarvas létszámának jelentős emelkedése. Egyrészt a 90-es években végbemenő stagnáció után örvendetes ez a változás, másrészt óvatosan kezeljük ezt a kérdést, nehogy újra a 80-as évek problémáival találjuk szembe magunkat, amikor a vadállomány jelentős elszaporodása, érzékeny károkat okozott.

 

A Szlovák Erdészet komoly figyelmet fordít az eredeti fajok génalap minőségének megtartására, a csülkös vadnál pedig tudományos fokon foglakozunk a génalap minőségének javításával. E helyen fontos megemlíteni a  Poľana védett vadászati körzetét  (20 659 ha), ahol a Szlovák Erdsézet kísérleti gazdálkodást folytat. Köszönhetően az ott található szarvas állomány kivételes minőségének a Poľana védett vadászati körzet  1953 óta vadrezervátumként volt nyilvántartva. Később ez átalakult védett vadászati területté, ahol olyan körülményeket alakítottak ki, hogy a génalap ne sérüljön és lehetővé váljon a jó minőségű szarvas nevelése, befogása és széthelyezése Szlovákia különböző vadászterületeire. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy erről a területről majdnem 300 szarvas fogtak be, melyet más, az országon belüli  területek betelepítésére használtak fel( Kistapolcsány, Biela Skala…stb.). Erről a területről szállítottak vadat Csehországba is, mégpedig Lány, Hluboká és Poněšice térségébe. A Poľana-i szarvas betelepítése jelentősen emelte a vadállomány minőségét, ami a  trófeák minőségének javulásával tanúsítható.
    Hasonlóképpen jó minőségű  szarvas illetve csülkös vad génalap található A Keleti-Kárpátokban, ahol a Szlovák Erdészetnek a közeljövőben az élő vad befogásávalk  és telepítésével messzemenő tervei vannak.
    A Poľana-i vadászati körzettel kapcsolatban meg kell említeni még egy érdekességet! 2000-től indították be Poľanán a nagy területű vadgazdálkodást és figyelik meg a vadászterület nagysága és a vad viszonya közti összefüggéseket. Ez a terület lett Szlovákia első zökkenőmentesen működő öneltartó vadászterülete. Mivel a  Szlovák Erdészet alá több vadászterület tartozik az állami részvénytársaság segíti és irányítja a vadászterületek vadgazdálkodását.  Ahhoz, hogy megtartsuk és javítsuk a vadállomány színvonalát a Poľanai ismereteket elkezdtük széles körben terjeszteni.

 

A jelenlegi 2000 ha-ban meghatározott minimális vadászterület a szabad területeken élő szarvas számára, nem elégséges a céltudatos szarvas tenyésztésre. A vadászterületek 1990 utáni felaprózása Szlovákia számos régiójában a szarvas populációjának minőségének romlását, és a szociális struktúrájának felbomlását eredményezte. Ezért a szarvasállomány tenyésztésében megfelelő eredmények, csak nagyobb összefüggő vadászterületeken, a vad korlátozott migrációjával érhető el. A Szlovák Erdészet ezt tudatosította. A vadászterületeinek a kialakításánál a múltban, a 138 saját kezelésben lévő területeken 3 vadászterület 20 000 ha-os, 5 terület 10 000 ha feletti és 21 terület 5 000 ha feletti nagysággal rendelkezik. Ennek tudatában a Szlovák Erdészet támogatja a nagy területű vadgazdálkodást és kezdeményezte vadászterületek többi bérlőivel a mindenre kiterjedő együttműködését.
    A Szlovák Erdészet vadászterületein többféle veszélyeztetett vadfaj is él, mint pld. a siketfaj, nyírfajd, zerge, mormota, farkas, hiúz és a vadmacska. A Szlovák Erdészet célja az, hogy  a vadgazdálkodás és a vadászat terén együttműködjön más vadászati és természetvédő egyesületekkel, és együttesen gátolják az értékes  veszélyeztetett vadfajok csökkenését és kipusztulását.

A Szlovák Erdészet néhány vadászterülete az összeurópai vadásztörténelem és vadászkultúra szerves része. Fontos megemlíteni a világszerte ismert tótmegyeri (Palárikovo) vadászkastélyt és fácánost a néhai Károlyi birtokot, ahol 1928-ban született meg a gondolata egy nemzetközi vadászszervezet a C.I.C. megalapításának.

 

A vadászattörténeti szempontjából nagy jelentőséggel bír a kistapolcsányi (Topoľčianky) vadászkastély és az azt övező vadászterület is. Erre a vadászterületre 1883-ban gróf Forgách Károly Szicíliáról és Korzikáról behozott muflonokat telepített. Forgách gróf volt az aki  ezzel  a telepítéssel megalapozta a muflon meghonosítását Szlovákiában. Továbbá, 1958-ban a Szlovák Erdészet jogelődje Kistapolcsányban  bölényrezervátumot  létesített, ahol ma is 23 bölény található.
    A vadásztörténelem szempontjából nagy jelentőségű a már említett Poľana vadvédelmi terület, ahol a Szlovák Nemzeti Felkelés idején, 1944-ben, ismeretlen partizán 241,7 CIC pontos trófeájú szarvast ejtett el. A trófeát ismeretlen elejtője miatt nem lehetett besorolni a világ trófeáinak táblázatába, még annak ellenére se, hogy abban az időben világrekordnak számított. Ugyanezen a területen Höher Juraj 1961-ben 240,65 pontos agancsú szarvast lőtt, s ez a trófea 30 éven keresztül Csehszlovákia legerősebb szarvas trófeájának számított. Ezeknek az emlékeknek a megtartására nagy figyelmet fordítunk. 1965-ben a  Poľanát védett vadászati körzetté nyilvánították. Tavaly 2005 május 6-7-én a védett vadászati körzet fennállásának 40-dik évfordulója alkalmából szakmai konferenciát szerveztek, amelyen  több mint 200 neves külföldi és hazai szakember vett részt.
    A Szlovák Erdészet szakmai felkészültségével garantálni tudja a rábízott állami vagyon és természeti kincsek megőrzését. A vad és annak élőhelye is az állami vagyon szerves része és szorosan hozzátartozik az ország természeti kincseihez. Attól függően mennyire értékeljük környezetünk természeti kincseit olyan lesz a vadászterületeink értéke és a vadászatunk társadalmi megítélése.
    Az egységes vadászterületek megtartásának köszönhetően, valamint az erdészet alkalmazottainak a vadtenyésztésben végzett következetességen alapuló szakmai munkája eredményeként, a Szlovák Erdészet vadászterületein nemcsak megmaradt hanem javult a vadállomány struktúrája és minősége. Ez kedvezően befolyásolja a környező a Szlovák Erdészet által kezelt területekkel szomszédos vadászterületek minőségét is, és így kedvezően befolyásolja a szlovák vadászat egyre emelkedő színvonalát.