[ Belépés ] [ Admin belépés ]     foldgomb  magyarul  szlovakul  

· Főoldal
· Belépés
· Cikkek archívuma
· Fotóalbum
· Keresés
· Letöltések
· Témák

· Magasles
· Nimród Vadászújság
· Nimród Safari
· Vadászlap
· Poľovníctvo a rybárstvo
· Hubertlov
· Halali

· Ragadozómadaraink
· RPS hírek

 Új az archívumban:
· 2003/06

 A teljes archívum...

 Új az archívumban:
· 1927/08

 A teljes archívum...

· Fórum
· Chat
· Vendégkönyv
· Levél a szerkesztőnek
· Szerkesztőség

· Szervezeti felépítés
· Alapszabályzat
· Vadászati előírások
· Oktatás
· Trófeaszemlék

· Bírálóbizottság
· Szlovák ranglista
· Nemzetközi ranglista
· Éremhatárok
· Bírálólapok

· Kontinentális vizslák
· Angol vizslák
· Retrieverek
· Spánielek
· Vérebek
· Kopók
· Tacskók
· Terrierek
· Agarak
· Egyebek

Vadászlap: Előzetes a Magyar VADÁSZLAP februári számából
Dátum: 2007. 01. 16. Szerző: taki

Sajtófigyelő

 
 
 
 
 
Nyomdában a megújult FEBRUÁRI
 

 
Tartalmából:
  
Lassan befejeződik a 2006/2007-es vadászati év * Folytatjuk a hazai vadászsajtó 150 éves történetének áttekintését * Nyírségi nyírfajdok * A vadászat: vadűzés és erdőzúgás, de több a barátság * Swarovski * kevés szó esett az orvvadászatról * Szafari rovat * a fegyvervásárlás örök dilemmája ….


Lassan befejeződik a 2006/2007-es vadászati év. Az idény vége felé talán több időnk jut arra, hogy puskáinkat alapos tisztogatásnak és karbantartásnak vessük alá, rendbe hozzuk felszerelésünket, elrendezgessük az elmúlt hónapok alatt felgyülemlett, vadászatainkon készült fényképeinket – és olvasgassuk a VADÁSZLAP februári számát, amelyben a megszokott rovatok mellett ezúttal is számtalan érdekes és tanulságos írás található.
 
 
 

 
 
Folytatjuk a hazai vadászsajtó 150 éves történetének áttekintését. „A bátraké a győzelem” címmel ezúttal a „Vadász- és versenylap”-ot mutatjuk be. „Ne felejtsük el, a szabadságharc leverésétől még tucatnyi év sem telt el, a zártkörű vadásztársaságokra a hazafias érzelem volt a jellemző. Ekkor még az országban nem pöfögött vonat, a lőfegyverek elöltöltősek és pontatlanok voltak. 1864-ben megjelent a hátultöltős, sokkal gyorsabb ismétlést biztosító, már duplacsövű puska. De a vadászatok alapvető eszköze még mindig a ló és a kutya maradt, ezért a lap tartalmának nagy részében a lovakkal, lóversenyekkel, lovas vadászatokkal, illetve az agaras- és kopós vadászatokkal, versenyekkel foglalkozik.” – vezeti be tanulmányát dr. Ádámfi Tamás.
Jó néhány korabeli idézet, ma már kissé furcsának tetsző szemelvény is olvasható az anyagban, többek között Wesselényi Miklós zsibói vadászatairól. Külön „csemege” az az 1850-es évekből származó tudósítás, amelyből megtudhatjuk, hogy a „Galgócz-pöstyéni hajtóvadászaton a 6 nap során a 10 vadász összesen 1264 nyulat, 610 fácánt, 35 foglyot és 1 rókát ejtettek el”, vagy hogy az őzállomány „1858. télen nagy csapást szenvedett az által, hogy a farkasok húsz öreg sutát téptek.”
Aki pedig kételkedik abban, hogy a másfél évszázada megjelent soroknak nincs aktualitása, most beláthatja, hogy nem neki van igaza, hiszen már akkor is sok, máig élő gonddal kellett megküzdeniük a vadászoknak. A Vadász- és versenylapban már akkor arra keresték a választ, hogy „Miért kevesebb a vad most, mint ezelőtt?”

 
 

Nyírségi nyírfajdok... Az írás címe sokak számára talán képzavarnak tűnik. „Ma még lehet, hogy annak tűnik, de talán rövidesen újra valósággá válik. Szakirodalmi adatok szerint a mai Magyarország területén még az 1900-as évek elején is élt nyírfajd a Nyírség területén. 2005-ben Gúthon, a Nyírerdő Zrt. területén kezdtek építeni egy tenyésztelepet, ahol Németországból hozott fiatal madarak képezik a leendő törzsállomány alapját”. Az őshonos faj visszatelepítésével nem csak a hazai fauna gazdagodik, de ezzel együtt – előbb-utóbb – a vadászati lehetőségeink is bővülnek. Somfalvi Ervin cikkéből az is kiderül, hogyan kell tartani, szaporítani, nevelni a nyírfajdokat, és egyáltalán … miként kerültek a „kiskakasok” Gúthra.

„Nincs mese, boksz ez a javából, itt a következő menet, már megkongatták a gongokat a ringek szélén. A „versenyzők” pedig – érthetően – győzni akarnak, s nem számít, hogy a pillanatnyi győzelem mibe kerül.” Senki ne gondolja, hogy innentől a VADÁSZLAP helyett egy sportlap ajánlóját olvassa. A területviták körüli adok-kapok harcokat próbáltuk az ökölvívóktól kölcsönzött hasonlattal érzékeltetni... 13. oldal rovatunkban a vadászterületek kialakításának új szakaszáról írnak a szerzők. „A megyei vadászati hatóságok szép lassan eljutnak oda, hogy meghozzák a határozataikat, vagy éppen valamiért elutasítják a beadott kérelmeket. Ami ezután következik: a második menet, amikor fellebbezünk… fellebbezgethetünk”. Itt van tehát – hogy a sportkifejezéseknél maradjunk – az újabb csörte, amelyről eddig soha, sehol, senki nem írt. Aki elolvassa „Gong-szóra” című cikkünket, tudni fogja, hogy a második félidőben mit kell tennie ahhoz, hogy amikor lefújják a meccset, az ő kezét emeljék a magasba.... A taktikai utasításokat dr. Balázs István és Homonnay Zsombor adja.
 
 
 
A vadászat: vadűzés és erdőzúgás, de több a barátság... Talán nem eretnekség Széchenyi Zsigmond örökbecsű mondását 11 oldalas, hazai és külföldi vadászatokról szóló összeállításunk bevezetőjében megváltoztatni. A vadászat lényegét kétségkívül legérzékletesebben megfogalmazó, szállóigévé vált idézet „manapság némiképpen átalakult, merthogy sok egyéb – ehelyütt nem részletezett – tevékenységgel lehetne helyettesíteni. De most ne a negatívumokra tessék gondolni, merthogy – akármilyen időket is élünk – azért a vadászatnak ma is vannak jelentős, nagyon lényeges pozitívumai. Az egyik ilyen: a barátság, a vadászat nyújtotta személyes kapcsolatok … legyen szó egyéni vagy társas vadászatról.” – írja előszavában Csekő Sándor.
A négy, egymástól hangulatában és hangnemében eltérő tudósításban egyvalami közös: „nem a helyszín, nem a vadfaj, nem a vadászati mód és nem is a teríték a fontos, sokkal inkább a kulturált együttlét, a jó hangulat, az élmény… a vadász-barátság viszi el a pálmát”.
A somogyi „szerkesztőségi” fácánozást, a derekegyházi „hagyományos” nyúlvadászatot, valamint az eredményes mecseki vaddisznóhajtást egyaránt sok színes képpel illusztráltuk. A fotókról – hűen az idézetben foglaltakhoz – inkább a vadászbarátság, a jó hangulat, és a közös vadászat élménye köszön vissza.



...”a világ egyik legjelentősebb optikai berendezéseket gyártó és forgalmazó cége, a tiroli illetőségű Swarovski egy négynapos, sajtótájékoztatóval és vadászattal „megspékelt” találkozóra invitálta az európai vadászújságok főszerkesztőit, szerkesztőit. Magyarországról – egyedüliként – a VADÁSZLAP kapott meghívást.” A lengyelországi tapasztalatairól és a tollforgatók vadászatáról Wallendums Péter mesél, „Swarovski-kaland” című élménybeszámolójában.



Az utóbbi időszakban kevés szó esett az orvvadászatról, amely „mára már üzletággá, ezzel együtt jelentős mértékűvé fejlődött, annak ellenére, hogy szinte alig akad erre vonatkozó hivatalos adat, becslés, vagy számítás”. Nagyon is élő probléma ez annak ellenére, hogy a vadászbalesetek és a területviták miatt hónapok óta nem ez foglalkoztatta leginkább a vadászokat. Pedig „a legóvatosabb becslések alapján is országszerte évente több mint ezer tonna vadhús a vadorzók zsákmánya” – írja Bíró Farkas Róbert, aki a közelmúltban megvédett szakdolgozatának a lényegét foglalta össze „Vadnyűvő rabsicok” címmel.
 
 

Vadászok, vadászotthonok rovatunk olvasói ezúttal Kelebiába, Nagy Endre erdei házába kaphatnak „bebocsátást”. „Az én emlékeim és legszebb trófeáim ehhez a házhoz kötődnek. Ha leülök ide az asztal mellé, egyre gyakrabban elevenednek meg előttem a régi élmények. Harmincnyolc év alatt megszámlálhatatlanul sok vadat lövettem. De az én trófeáim nem az én falamat díszítik. A trófeákat széthordták Európa szinte miden szegletébe, ám én mégis valahogy úgy érzem, valamennyien az enyémek…” – a fővadász őszinte vallomása Békés Sándor cikkében olvasható.



„Köztudott, hogy a 2004-ben nagy vitában, hosszú vajúdás után megszületett alkotmánybírósági döntés alapján megváltoztak a vadászterületeken a kóbor kutya lelövés jogszerűségének szabályozására vonatkozó passzusok. Szükséges sokszor és pontosan idézni a jogszabályt, mert a számtalan félreértés és értelmezési zavar miatt „ügyek” özöne hangolja a közvéleményt a vadászok ellen.” A viták azóta sem csitulnak. Ki-ki a maga szemszögéből próbálja felsorakoztatni az érveit a kóbor kutyák lelövése mellett vagy éppenséggel az ellen. „Nem kívánunk semmiféle „igazságot tenni”, de talán hosszú évekkel az újraszabályozás után rendelkezésre áll annyi eset, amely alapján már az eddigi tapasztalatok bízvást megoszthatók.” Februári számunk 92-93. oldalán meg is osztjuk önökkel az eddigi tapasztalatokat, „Ebugatta, teringette” című írásunkban.
 
 


 
 
Szafari rovatunkban rendhagyó módon egy alkalmi szerzőpáros: Bán György és Hidvégi Béla közös írása nyújt segítséget azoknak, akik a fekete földrész legkülönlegesebb vadfajaival szeretnének megismerkedni. „Korábbi írásainkban szóltunk már a „nagy öt”-ről, a nevezetes „big five”-ról, Afrika legkívánatosabb, legkeresettebb nagyvadjairól, valamint a csavartszarvúak népes és felettébb tetszetős társaságáról, amely fajok ugyancsak igen jellegzetesek, így jól megkülönböztethetőek a többitől. Nem beszéltünk még viszont néhány ritkaságról, afféle egzotikus csemegének számító vadfajról...” A sorozat februárban az „Egzotikus különlegességek”-kel folytatódik.
 
 


 
 
Fegyver rovatunkban a fegyvervásárlás örök dilemmáját - „a külcsín és a belbecs harcát ” próbáljuk feloldani, hihető és hihetetlen történeteink között pedig az ultin nyert bika históriájáról lebbentjük föl a fátylat. A szokatlan című „Disznó tours”-szal a sertéspestis-monitoring vizsgálatok már-már komikus világába utazhatunk el.
Híreink közül az első mecseki aranysakált érdemes kiemelni, de azt is megtudhatják olvasóink, hogy ebben az esztendőben mikorra érdemes külföldi utazást szervezni az európai vadászati kiállításokra. Ezen kívül bálozni is meghívjuk önöket, és részletesen beszámolunk a Nádai Sándor emlékére rendezett solymász-vadászatról.


 
 
 
 



 
Felhasználónév

Jelszó

Még nem vagy tag? Regisztrálj, ingyenes!

· Több hír: Sajtófigyelő
· Több hír: taki


Legolvasottabb hír ebben a rovatban:
Sajtófigyelő:

Bemutatkozik a Hubertlov vadászati szakfolyóirat



 Nyomtatható változat Nyomtatható változat

 Elküldés levélben Elküldés levélben


Kapcsolódó rovatok

Sajtófigyelő

Ehhez a hírhez nem lehet hozzászólni.


All logos and trademarks in this site are property of their respective owner. The comments are property of their posters, all the rest © 2002 by me.
You can syndicate our news using the file ultramode.txt
PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Oldalkészítés: 0.050 másodperc