[ Belépés ] [ Admin belépés ]     foldgomb  magyarul  szlovakul  

· Főoldal
· Belépés
· Cikkek archívuma
· Fotóalbum
· Keresés
· Letöltések
· Témák

· Magasles
· Nimród Vadászújság
· Nimród Safari
· Vadászlap
· Poľovníctvo a rybárstvo
· Hubertlov
· Halali

· Ragadozómadaraink
· RPS hírek

 Új az archívumban:
· 2003/06

 A teljes archívum...

 Új az archívumban:
· 1927/08

 A teljes archívum...

· Fórum
· Chat
· Vendégkönyv
· Levél a szerkesztőnek
· Szerkesztőség

· Szervezeti felépítés
· Alapszabályzat
· Vadászati előírások
· Oktatás
· Trófeaszemlék

· Bírálóbizottság
· Szlovák ranglista
· Nemzetközi ranglista
· Éremhatárok
· Bírálólapok

· Kontinentális vizslák
· Angol vizslák
· Retrieverek
· Spánielek
· Vérebek
· Kopók
· Tacskók
· Terrierek
· Agarak
· Egyebek

Tudnivalók vadászoknak: A fácán vadföldek segítségével kieszközölt élőhely változásai.
Dátum: 2005. 02. 11. Szerző: taki

Élőhelyfejlesztés





A vad élőhelyének minőségét meghatározzák a területet borító növénytakaró, a vízlelőhelyek és az adott területen uralkodó klimatikus viszonyok. Ezek a tényezők az emberi behatásoknak köszönhetően állandóan változnak. Az ember által végzett agronómiai tevékenység korai szakaszában, amikor még kicsi és tagolt területeken folyt a mezőgazdasági termelés, és az emberközpontú melioráció még szinte ismeretlen fogalom volt, a vad az élőhelyét ért változásokat pozitívan fogadta. A változások olyan lassan mentek végbe, hogy a vadnak volt ideje ezeket megszokni, és alkalmazkodott is hozzájuk.


Mi a helyzet a mai időkben? A termelés szinte kizárólag nagy területeken folyik. Az ott termelt növénykultúra a vadnak jobban ízlik és inkább azt fogyasztja. A növényzet ökológiai egyensúlya nem csak területileg szakad meg, hanem napjainkban is egyre több növényfaj tűnik el az élőhelyekről. A vad ekkora változásokat már képtelen elviselni! Az aratás utáni időszakban az apróvad, a számára szükséges élelem és takarás minimumát találja csak.  Ez az elsődleges oka a mezei nyúl drasztikus csökkenésének, de a fogoly eltűnésének és a fácán állomány megcsappanásának is itt van a kulcsa. Ez a felismerés vezet oda, hogy felújítsuk a tradíciós vadföldeken történő gazdálkodási módokat. A mai megváltozott mező és erdőgazdálkodási szisztémák közepette a múlt jól bevált praktikái viszont már kevésbé állják meg a helyüket. A legfőbb ideje, hogy a mostani vadföldeken olyan növényi keverékeket termeljünk, amelynek a legújabb vadászati és agrobotanikai ismeretek szerint lettek  összeállítva. Természetesen a legfontosabb cél az, hogy a vad számára kompenzáljuk a nagytáblás, monokultúrás mezőgazdaság  előidézte változásokat. És mindezt, ha lehet, elérhető áron!  Megszólítottam pár nagy tapasztalattal rendelkező vezető szakembert a témában, akik az erről szóló és az elkövetkező sorozatban elmondják nekünk, hogy szerintük mit kellene tennünk nekünk, vadászoknak. Hogy, hogyan fogadjuk ezeket a tudományos igényű eredményeket csak rajtunk, múlik! Kérem az olvasókat, hogy a témával kapcsolatos észrevételeiket ,a fórumon keresztül, vagy pedig a szerkesztőnek címzett levélben írják meg, hogy azokat eljutathassuk a szakembereknek, akik a tanácsaikkal ellátnak bennünket.

Takács Frigyes

Meghívom Önöket a nyitótémánkhoz, ahol  megvizsgáljuk a  fácán vadföldek segítségével kieszközölt élőhely változásait:

A fácán vadászatának alakulása Szlovákiában


  Az adatokat a Zólyomi Erdészeti Kutatóintézet bocsátotta rendelkezésünkre

Az élőhely


A fácán a mindennapi életben teljesen függő a növényi eredetű és az állati táplálék mennyiségétől, az őt körülvevő vegetációtól. A megfelelő növényzet nemcsak búvóhelyet biztosít a fácán számára, amely megvédi őt a ragadozók támadásaitól, hanem a táplálékon kívül, biztosítja a fácánnak a folyadék felvételét is. Ha ezek a feltételek nincsenek biztosítva, vagy ha csak az egyik is hiányzik, a fácán nem érzi jól magát a területen, és az állománya csökkenő tendenciát mutat. Az ilyen nem kívánatos helyzetek kiküszöbölése, az élőhely javításával a szélfogók felújításával - újak telepítésével és megfelelő vadföldek kialakításával érhető el.
A fácánoknak készített megfelelő vadföldekhez a vetőmagok összetétele nagyon különböző lehet. A kísérleteinkhez, az ún: Bavor keveréket vizsgáltuk, amely igaz minőségileg nagyon jó, de ami az árát illeti, a hazai vadásztársaságoknak szinte megfizethetetlen. Ezért kikísérleteztünk egy saját összetételű vetőmagkeveréket, amely hasonló összetételű, mint a német keverék, de attól jóval olcsóbb.



A vetőmagkeverék nagyon gazdag az összetevőkben. Sok olyan növényfajtát tartalmaz, amelyek magra termők, de több káposztaféle is képviselve van a keverékben, melyek főleg az őszi időszakban biztosítják a fácánnak a lédús táplálékot. Nagyon fontos az alkalmazott agrotechnika és a keverék vetésének az ideje. A keveréket a legkedvezőbb májusban vetni, amikor a talaj elégséges nedvességgel rendelkezik. A szárazabb területeken vagy szárazság idején, a kikelő és sarjadó vetést öntözni kell! A vetés előtt szükséges a területet legalább egyszer vegyszeresen, és egyszer mechanikai segédlettel gyomtalanítani. A „fácán keverék” legjellegzetesebb növényösszetevői a köles (Panicum miliaceum L.) és a hajdina (Fagopyrum esculentum Moench.), amelyek a vetés után már a 6-ik hétben kezdenek magot teremni. A keverékből kialakuló növényzet habitusa már 8 hét után eléri a 1,5-1,8 m magasságot. Mivel a takarmánykeverék tartalmaz magasra növő növénymagokat is mint pl. a cirok, később növényzet magassága 2 méter körüli magasságon állandósul és idővel az alja is besűrűsödik.
A növényzet sűrűsége függ a vetési sorköztávolságtól, mely standard esetben 0,20-0,25 m. A keveréket két összetételben szolgáltatjuk. A nagyobb vetőmagok esetében a vetési mélység 80 mm a kisebb magok esetében csak 25 mm. A keveréket a szélfogók, a vadföldek mellé javasoljuk vetni, ahol átmenetet képeznek a mezőgazdasági területek és a bokros –fás részek között. A fácánok, kiváltképp a „basáskodó,” pózoló kakasok az ilyen területeken tartózkodnak a legszívesebben.


A „fácánkeverék” kihasználása.


illusztrációs felvétel

A keveréket április végétől június végéig, a melegebb napsütötte területekre vessük. A vetés alapfeltétele a talaj kellő előkészítése. A vetés előtt javasolt 300-500 kg NPK kombinált műtrágyát kijutatni hektáronként. A keverék a vegetációs időszakban nagy mennyiségű zöld takarmányt biztosít, de a fő produkciója az őszi (szeptembertől – késő őszig) magtermés.
- a „fácánkeverék” elsősorban szabadterületi vadtakarmány, de voliérokban is vethető.
- első osztályú védelmet és takarmányt biztosít
- megfelelő takarmány a mezei- és üregi nyulak valamint az őzek számára is.
- amennyiben nevelő voliérokban vetik, a területet ajánlatos utacskákkal, több kisebb területre, felosztani.
- a „fácánkeverék”-ből termett mag alapú takarmánynak nagyon magas fehérje tartalma és telítve van növényi zsírokkal. A Pohánka termése nagy mennyiségben tartalmazza azokat az ásványi anyagokat, (vas, kálium, lecitin , rutin stb.) amelyek a fácán tollképzésénél nélkülözhetetlenek.



A „fácánkeverék” hatása legszembetűnőbben, az erre kialakított és vizsgált modell- területen mutatható be. 1997-ben mikor még semmilyen jellegű ökológiai változások nem voltak kimutathatók, a modellterületünkön 30 fácánt lőttek. Amint kialakítottuk a „fácánkeverékkel” bevetett parcellákat, az elejtett fácánmennyiség is emelkedni kezdett.
A magasabb vadászati eredményt nem lehet egyértelműen a „fácánkeverékkel” kezelt vadföldek javára írni, mert az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a vadföldek kezelésével párhuzamosan növekedett a területről való általános gondoskodás is. Ez megmutatkozott többek között a ragadozók elejtésében is. Az, hogy a vizsgált modell-területünkön a, vadászati eredmény a kezdeti 30 kakasról évi 200 kakas fölé emelkedett, legnagyobb részt a vadföld eredménye. 2003-ban mikor a nagy szárazságnak betudhatóan, országos szinten a fácánvadászat rendkívül sikertelennek volt mondható, a fent említett növényi összetételű vadfölddel rendelkező területen ebben az évben is lőttek 170 db kakast. Ezek a tények előtérbe helyezik az élőhellyel való foglalkozás szükségességét.


A „fácánkeverékkel” bevetett vadföld költségei, még ha nem is mondhatóak elenyészőnek, de csak töredékei annak a financiális ráfordításnak, amit a nevelt és kiengedett fácánok tenyésztése megkíván. És akkor a génállomány megőrzéséről, az állományunk tisztaságáról, a jól repülő „vad” fácánokról még nem is beszéltünk, pedig az utóbbi az elsődleges szempont minden vadász előtt!


Doc. Ing. Slamečka Jaroslav CSc.
A Nyitrai Állatenyésztési Kutatóállomás munkatársa

Magyarra fordította a szerkesztő.

A fentiekben leírt takarmánykeverékhez a vetőmag beszerezhető a Nyitrai Állattenyésztési Kísérleti Állomáson (Doc.Ing.Jaroslav Slamečka, CSc. VUZV UMHZ, oddel. poľovnej zveri, Hlohovska2, 94992Nitra.). MO-i érdeklődők esetében, a honlap kapcsolatteremtési segítséget biztosít. Kérem írjon a szerkesztő@vadaszat.sk címre.

Folytatása következik …





 
Felhasználónév

Jelszó

Még nem vagy tag? Regisztrálj, ingyenes!

· Több hír: Élőhelyfejlesztés
· Több hír: taki


Legolvasottabb hír ebben a rovatban:
Élőhelyfejlesztés:

A fűz (Salix sp.) jelentősége a vad élőhelyének a fejlesztésében



 Nyomtatható változat Nyomtatható változat

 Elküldés levélben Elküldés levélben


Kapcsolódó rovatok

Élőhelyfejlesztés

Ehhez a hírhez nem lehet hozzászólni.


All logos and trademarks in this site are property of their respective owner. The comments are property of their posters, all the rest © 2002 by me.
You can syndicate our news using the file ultramode.txt
PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Oldalkészítés: 0.049 másodperc