[ Belépés ] [ Admin belépés ]     foldgomb  magyarul  szlovakul  

· Főoldal
· Belépés
· Cikkek archívuma
· Fotóalbum
· Keresés
· Letöltések
· Témák

· Magasles
· Nimród Vadászújság
· Nimród Safari
· Vadászlap
· Poľovníctvo a rybárstvo
· Hubertlov
· Halali

· Ragadozómadaraink
· RPS hírek

 Új az archívumban:
· 2003/06

 A teljes archívum...

 Új az archívumban:
· 1927/08

 A teljes archívum...

· Fórum
· Chat
· Vendégkönyv
· Levél a szerkesztőnek
· Szerkesztőség

· Szervezeti felépítés
· Alapszabályzat
· Vadászati előírások
· Oktatás
· Trófeaszemlék

· Bírálóbizottság
· Szlovák ranglista
· Nemzetközi ranglista
· Éremhatárok
· Bírálólapok

· Kontinentális vizslák
· Angol vizslák
· Retrieverek
· Spánielek
· Vérebek
· Kopók
· Tacskók
· Terrierek
· Agarak
· Egyebek

ragadozómadarak: KERECSENSÓLYOM – EGY VESZÉLYEZTETETT FAJ SZLOVÁKIÁBAN
Dátum: 2008. 08. 24. Szerző: taki

ragadozómadarak







Idáig Szlovákiában 7 sólyom fajt regisztráltak, melyek közül egy faj már kihaltnak tekinthető. A sólymoknak több közös ismertetőjük is van. Ezek közé tartoznak a testükhöz viszonyított hosszú spiccben végződő szárnyak, a rövid lábak hosszú ujjakkal és a közismert sólyomfog. A sólymok nem építenek saját fészket, hanem más madarak elhagyott vagy elfoglalt fészkében költenek. A kerecsensólyom (Falco cherrug) a nagy testű sólymok közé tartozik, mint például a vándorsólyom (Falco peregrinus) is. A kerecsensólyom testhossza 49-54 cm, a szárnyak fesztávolsága 110-126 cm. A tojó jóval nagyobb a hímnél.





A kerecsensólyom biológiai igényei

A kerecsensólyom eredetileg szteppi ragadozó madár. Szlovákiában is a síkságok lakója, de megtalálható az alacsonyabb dombokon vagy fennsíkokon egészen a 800 m tengerszint feletti magasságig. Fészkelő területei közé tartoznak a lomblevelű vagy vegyes erdők, ritkábban az olyan sziklafalak, melyekhez nyílt, nagy kiterjedésű síkságok is tartoznak. A múltban a kerecsensólyom gyakran foglalta el az egerészölyvek vagy hollók elhagyott fészkeit. Leggyakrabban olyan kiterjedt sík területek közelében fészkelt, ahol megtalálható az ürge amelyik rágcsáló 1970-ig a kerecsensólyom fő táplálékát képezte. A kerecsen sólyom nagyon jó vadász és egyformán ügyesen vadászik úgy a levegőben, mint a földön is. Az ürgék megfogyatkozásával a kerecsensólyom jelenlegi legfontosabb táplálék forrása a seregély és a galambok.


Fennmaradásának a veszélyeztetése

A kerecsensólyom állományának veszélyeztetése két fő csoportba sűríthető – a természet által létrehozott és az ember által okozott veszélyeztetési (antropikus) csoportok.
A természetes veszélyeztetésük közé tartoznak az időjárás viszontagságai (erős szél, nagy esők), melyek főleg a fészkelési időszakban veszélyeztetik a sólymokat. Okozhatják a fészkek megsemmisülését vagy a fiatalok fészekből történő kihullását, pusztulását. A kerecsensólyom természetes ellenségei melyek főleg a kelő vagy a már kikelt szaporulatot veszélyeztetik a héja (Accipiter gentilis), az uhu (Bubo bubo), a nyuszt (Martes foina) és a holló (Corvus coral).


Az állományra sokkal nagyobb veszélyeket jelentenek az ember előidézte tényezők. A helytelenül megválasztott erdőgazdálkodási technológia vagy annak helytelen időben történő végzése olyannyira zavarhatja a fészkelő kerecsensólymokat, hogy azok elhagyják a fészkeiket. A legígéretesebb területeken gyakran megtörténik a madarak lőfegyverrel végrehajtott megölése vagy a fészkek kilövése. Közvetett veszélyeztetése a kerecsensólyomnak az is, hogy az illegális vadászattal gyakran azok a madarak vannak megölve, amelyek fészkeit a sólymok később foglalnák el.  Sajnos gyakran megtörténik a fészkek ember által történő kirablása is. Ezeknek a káros tényezőknek írható a számlájára az, hogy nálunk a múlt században a kerecsensólymok kis híján kipusztultak. A ragadozó madarak védelmére megalakult szervezet (RPS)  az Állami Természetvédelemmel karöltve elkezdte a fészkelő ládák gyártását és kihelyezését. Talán ez lehetett az oka annak, hogy a kerecsensólymok száma lassan emelkedni kezdett Szlovákiában. Napjainkban a nagyobb élettartam érdekében a kihelyezésre kerülő fészkelő ládák már alumíniumból készülnek.




A kerecsensólymok jelenlegi helyzete

2007-ban Dél-nyugat Szlovákiában 17 pár kerecsensólyom fészkelt, míg Dél-kelet Szlovákiában további 9 fészkelő párt regisztráltak. Sajnos tekintettel a természetes fészkelő helyek alkalmatlanságára szinte az egész hazai kerecsensólyom populáció kihelyezett keltető ládákban fészkel. Ezért tartjuk fontosnak azt, hogy folytassuk munkánkat a fészkelőládák gyártásában és kihelyezésében, ugyanis ebben lássuk a legnagyobb reményt arra, hogy stabilizáljuk vagy növeljük a kerecsensólymok állományát.


A kerecsensólyom megmentésére indítatott nemzetközi projekt.  

Az Európa Bizottság támogatásában és a LIFE – Nature közreműködésével elkészült egy  nemzetközi magyar-szlovák tervezet  „A  KÁRPÁT-MEDENCEI  KERECSENSÓLYMOK VÉDELME” címmel. A projekt előterjesztése a magyarországi Bükki Nemzeti Park. A partnerek közt szerepel további 8 magyarországi nemzeti park és 3 magyar önkéntes természetvédő szervezet, míg Szlovákiát a tervezetben A Szervezet Ragadozó Madarak Védelméért, az Állami Természetvédelem, a Nyugat-Szlovákiai Energetikai Vállalat és a Szlovák Madártani Egyesület/BirdLife Slovensko képviseli.

A kerecsensólyom (Falco cherrug) állománya nemcsak Szlovákiában van veszélyeztetve, hanem számos európai országban is ez a  faj a kiemelten és általánosan veszélyeztetett fajok közé lett besorolva. Az 1990-2003 közti években az európai állományuk 61 %-al csökkent. Az utolsó becslések szerint az európai állományuk 450 párra tehető, míg a magyar és a szlovák populáció az európai állomány 41 %-át teszi ki. A nemzetközi tervezet célja az, hogy úgy Magyarországon mint Szlovákiában egy sor intézkedéssel próbálja meg stabilizálni a kerecsensólymok számát.

A fészkelési lehetőségek javítását továbbra is a művileg kihelyezett keltetőládák  segítségével szeretnénk biztosítani, de léteznek elfogadott intézkedések a természetes fészkelőhelyek javítására is. A kerecsensólymok megfigyelésének egységes volta lenne a biztosíték arra, hogy a sólymokkal kapcsolatos információk a lehetséges legteljesebbek legyenek. A kerecsensólymok megfigyeléseihez műholdas megfigyelőrendszereket is fognak használni (illetve már használnak) mely értelmében Magyarországon 40 kerecsent míg Szlovákiában 6 kerecsensólymot kívánnak megjelölni műholdas követőrendszerrel. A nemzetközi projekt értelmében folynak a magasfeszültségű villamos vezetékek és azok oszlopai átalakításai, hogy azok a lehető legkisebb veszélyt jelentsék az ott le és felszálló madarakra. A tervezet foglalkozik a ragadozómadár védelemben résztvevő természetvédelmi hatóság és szervezetek valamint a vadászok, mezőgazdászok és erdészek együttműködésével is. További aktivitások közé tartoznak a kerecsensólymok táplálék rendszerének a javításai is, értve ez alatt az ürgének, mint fő táplálékforrásnak a természetbe történő visszahelyezése és ehhez szükséges termelési feltételek kialakításai az ezekre alkalmas területeken.

Az ezzel kapcsolatos részletes információk megtalálhatók a magyar-szlovák nemzetközi tervezetben a www.dravce.sk/sokolraroh  portálon.

Text: Lucia Deutschová
Fényképek: Jozef Chovko
Magyar szöveg: Takács Frigyes












 
Felhasználónév

Jelszó

Még nem vagy tag? Regisztrálj, ingyenes!

· Több hír: ragadozómadarak
· Több hír: taki


Legolvasottabb hír ebben a rovatban:
ragadozómadarak:

RÉTISAS – A LEGNAGYOBB RAGADOZÓ MADARUNK



 Nyomtatható változat Nyomtatható változat

 Elküldés levélben Elküldés levélben


Kapcsolódó rovatok

ragadozómadarak

Ehhez a hírhez nem lehet hozzászólni.


All logos and trademarks in this site are property of their respective owner. The comments are property of their posters, all the rest © 2002 by me.
You can syndicate our news using the file ultramode.txt
PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Oldalkészítés: 0.043 másodperc