[ Belépés ] [ Admin belépés ]     foldgomb  magyarul  szlovakul  

· Főoldal
· Belépés
· Cikkek archívuma
· Fotóalbum
· Keresés
· Letöltések
· Témák

· Magasles
· Nimród Vadászújság
· Nimród Safari
· Vadászlap
· Poľovníctvo a rybárstvo
· Hubertlov
· Halali

· Ragadozómadaraink
· RPS hírek

 Új az archívumban:
· 2003/06

 A teljes archívum...

 Új az archívumban:
· 1927/08

 A teljes archívum...

· Fórum
· Chat
· Vendégkönyv
· Levél a szerkesztőnek
· Szerkesztőség

· Szervezeti felépítés
· Alapszabályzat
· Vadászati előírások
· Oktatás
· Trófeaszemlék

· Bírálóbizottság
· Szlovák ranglista
· Nemzetközi ranglista
· Éremhatárok
· Bírálólapok

· Kontinentális vizslák
· Angol vizslák
· Retrieverek
· Spánielek
· Vérebek
· Kopók
· Tacskók
· Terrierek
· Agarak
· Egyebek

aktuális hírek: A HÓD
Dátum: 2017. 02. 14. Szerző: taki

Aktuális hírek






Valamikor őshonos volt egész Európában és Ázsia nagy részén. A 19. században számuk annyira megfogyatkozott , hogy csak Franciaországban, Németországban és Norvégiában maradt belőlük pár, egymástól elszigetelt populáció. A WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet magyar és osztrák részlege „áldott” mások szerint „elátkozot” tevékenységének köszönhetően a 20. század utolsó évtizedében indult el a hód újkori terjeszkedése, ami a nagyobb folyóink vonalát követte és követi napjainkig.

ÉJSZAKAI LEGÉNY
A GÁTON


Az első hódot a múlt század 90-es éveiben láttam a bősi vízerőmű beindítása után, amikor egy, a duzzasztó védőrácsain fennakadt termetes példányt sikerrel mentettek ki onnan. Pár évre rá – szintén még a múlt században – az ideihez hasonló hideg tél befagyasztotta a Kis-Dunát, és a jégen keresztül bejutottunk olyan „járhatatlan” helyekre, ahol nagy meglepetésünkre a hód jelenlétére utaló jeleket találtunk. Nappal hódot látni nagy dolog! Az újkori technikai vívmányok-, mint a fotócsapdák- megjelenése tudott csak némi betekintést nyújtani ezeknek a nagyra nőtt rágcsálóknak az éjszakai életébe.


A gondosan megépített gát állja a jegesár nyomását is és több hektár mesterséges tavat alakított ki a Kis-Duna egyik ágában

A hódok a vadászterületünkön szinte minden vizet lefoglaltak, legyen az kanális vagy a Duna enyészetnek induló holtágai. A megtelepedésük fő feltétele, hogy az ott talált víz legyen duzzasztható. A hód a nem túl mély, nagy kiterjedésű és főleg a nyugodt vizeket kedveli. Mivel megszállott gátépítő, ezeket a körülményeket ő be is biztosítja magának. A gátépítéshez előszeretettel használ 5-10 cm átmérőjű ágakat, amelyeket vagy az épülő gát környékén, de ha kell, akkor több kilométer távolságból hord össze. Ahhoz, hogy hozzájusson a kívánt méretű faanyaghoz, gond nélkül kirágja a méteres átmérőjű part menti jegenyéket is, melyeket vízbe döntve legallyaz és a használhatatlan törzsüket az enyészetnek hagyja. A gátak helyének a kiválasztása, azok megépítése, eltömése, a fák kivágása, melyek döntésekor a hód még a szél irányát is figyelembe veszi, ezeket a rágcsálókat a természet legnagyobb „mérnökeivé” teszi. Megdöbbentő látni, hogyan készíti elő a döntésre szánt fákat - egyszerre többet is, és várja a megfelelő irányú szelet ahhoz, hogy a termetes jegenyék lombjukkal a vízbe dőljenek.


Méretes jegenye várja a megfelelő irányú és erősségű szelet, hogy lombjával a vízbe dőljön.

NINCS ELLENSÉGE

A legallyazással nyert ágakat a hód maga mellett úsztatva szállítja a gátakhoz vagy a téli éléskamrájához,ami szintén a víz alatt található. Megtelepedésekor a hód mindig csak kis duzzasztókat alakít ki magának, amit aztán évről-évre áthelyez, átépít, mígnem átalakítja vele az egész környezetét. Mivel a gátépítéshez használt kidöntött fák egyben a hód táplálékul is szolgálnak, jóval többet pusztít el belőlük, mint amennyit az építésre használ. Főleg ilyenkor télidőben, amikor nincs zöldellő aljnövényzet. Egyébként lágy szárú növényeket is fogyaszt, és olyankor a favágó tevékenysége kissé visszafogottabb. Elfogadom, hogy a karbantartott erdőkben a hód jelenléte nem kívánatos is tud lenni, de a Kis-Duna haldokló, fagyöngy által fojtogatott, rendezetlen jegenyésében a hód már nem oszt, nem szoroz. Egyébként az erdész az ökölrázáson kívül sokkal többet nem tehet. A hód a vörös könyvbe bejegyzett, fokozottan védett faj. A vadásznak, vadászatnak a hód semmiféle konkurenciát nem jelent, nem is vad és nem jelent táplálékkonkurenciát se semmilyen vaddal szemben. A felnőtt, 20-30 kg-ot is meghaladó növényevő hódnak pedig semmilyen természetes ellensége nincs. A hód által kiépített és tartósan fenntartott állandó partmagasságot tartó vízi világ számtalan, a vízhez kötött madárnak, hüllőnek és emlősnek biztosít jó minőségű életteret. A hód jelenével és jövőjével kapcsolatos vélemények és meglátások eltérőek az erdészeknél, a vízügynél és a mezőgazdászoknál, akiknek a termőterületeit elönti a hódgátak által megemelt víz.


Kivágott (kirágott) jegenyék sora 1800 méterre a hódvártól



Megjelent az ÚJ SZÓBAN
TAKÁCS FRIGYES



 
Felhasználónév

Jelszó

Még nem vagy tag? Regisztrálj, ingyenes!

· Több hír: Aktuális hírek
· Több hír: taki


Legolvasottabb hír ebben a rovatban:
Aktuális hírek:

ALBÍNÓ ŐZ AZ IPOLYSZAKÁLLOSI HATÁRBAN



 Nyomtatható változat Nyomtatható változat

 Elküldés levélben Elküldés levélben


Kapcsolódó rovatok

Aktuális hírek

Ehhez a hírhez nem lehet hozzászólni.


All logos and trademarks in this site are property of their respective owner. The comments are property of their posters, all the rest © 2002 by me.
You can syndicate our news using the file ultramode.txt
PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Oldalkészítés: 0.042 másodperc