Valamikor irtották, most szaporodik
Dátum: 2017-02-10 11:33:09
Rovat: Aktuális hírek









Irtották, most

szaporodik


Áttekintve (Cseh)Szlovákia vadászati történelmét, a farkasok mindig is köztünk éltek. Voltak olyan idők, amikor elég kiterjedt volt az állományuk, aztán jöttek a múlt század 50-es, 60-as és 70-es évei, amikor a farkast tűzzel-vassal irtották és tekintélyes lődíjat is fizettek utánuk.Még az odújukból kiszedett vak farkaskölyökért is az akkori havi átlagfizetésnek több mint dupláját fizette az állam. Nem véletlen az, hogy a farkasok irtóznak az embertől, noha soha nem támadnak emberre, és kiváló
érzékszerveiknek köszönhetően az ember–farkas találkozások a legritkább esetek közé tartoznak.



Talán ennek is volt köszönhető, hogy az ellenük folytatott kíméletlen hadjárat később lazult, és az 1975-ös vadászati törvény bevezette a farkas vadászatának a féléves tilalmi idejét. A valóságban a farkasoknak sosem kellett a fennmaradásukért küzdeniük. Az utóbbi évtizedekben többször is változott a vadászati törvény, ami a mai napig a farkast vadként tartja nyilván. Az igaz, hogy a korábban dúvadnak tekintett vad  egész éves szabad vadászata az utóbbi évtizedekben többször változó hosszabb rövidebb vadászati idényekre rövidült, de bizonyos szabályok betartása mellett a mai napig vadászhatóak. A rendkívül intelligens, emberrel szemben töretlenül bizalmatlan és a magára vigyázni tudó farkas erre úgy reagált, hogy szaporodásnak indult, és gyakori hírek érkeznek arról is, hogy jelentős területeket foglal vissza, de egyre gyakoribb a megjelenése az ezidáig teljesen "farkastalan" helyeken is. A folyamatot segíti, hogy Szlovákia államhatárain az északi, déli és nyugati farkas lakta területek nagy részén a farkas egész éves vadászati tilalmat élvez. Azért, hogy a terjedő állományukból jusson a lengyeleknek, magyaroknak és a cseheknek is, melyhez a segítő intézkedéseket maguk az érintett országok kérték. Az ukránok köszönik, nem kérnek belőlük. Ez legyen azon országok természetvédelmi tárcájának az ügye, kik mindebbe belefolytak. Ismerve pl. Magyarország híres és gazdaságilag prosperáló vadgazdálkodását, nem vagyok benne biztos, hogy az érintett hivatalok tisztában vannak a farkas biológiájával és élettéri követelményeivel. A sok lakótelepi, vagyis civil állat- vagy környezetvédő korai ujjongása és vak elfogultsága pedig számomra megmosolyogtató. De vissza a témához. Bennünket is érthetetlenül ért az intézkedés, mikor az egyedüli és nagy túlzással „eredményesnek” állított farkasgyérítési módszert, a farkas hajtásos vadászatát betiltották. Miután a hivatalok átvették az uniós eredetű, és a természetvédelem oly közkedvelt és sokat emlegetett szlogenjét („szigorúan ellenőrzött körülmények között vadászni”), a farkas vadászatára Szlovákiában is kvótákat kezdtek kiadni, és az elejtésük utáni intézkedések úgy megbonyolították a vadászatot, ami egy vadászati kultúrán nevelkedett és azt betartó, a vad életét, biológiáját ismerő, vizsgázott vadásznak szinte megalázó. A gyakorlatilag nulla eredményességi rátáról nem is beszélve.
 
 
Január 15-én véget ért a farkasvadászat idénye. Mintegy záróaktusként a Zólyomi Erdészeti és Faipari Múzeumban nyílt egy kiállítás a „Szürke farkas” címmel, és a szlovák szakemberek tartottak a témába illő 4 előadást. Az előadáson megtudhattuk, hogy Szlovákiában a farkas géntérképe nincs vezetve, így még csak hozzávetőlegesen sem tudja a szakma megmondani, hogy pontosan mennyi van belőlük. Elejtésük és becsült számuk az 1800-as évek végétől folyamatosan dokumentálva van, és valószínű, hogy az országban soha annyi farkas még nem volt, mint most. A hajtásban történő vadászatuk tilalma és a vadászati kvótarendszer csupán a hivatalok, az állatvédők, a vadászok és az EU hajcihőjének az eredménye nem logikus. A ragadozók explóziója megtörtént folyamatát nem ellenőrzik és a kimenet előre nem megállapítható. Volt olyan szakember, aki az esetet a hódhoz és kormoránhoz hasonlította. Abban is egyetértettek a szimpózium résztvevői, hogy a farkasnak méltó helye van a Szlovák faunában, rendkívül intelligens ragadozó, és sorsa alakulásában az ember bábáskodását kevésbé igényli. A farkas elmúlt vadászati idényében a vadászati kvóta 70 farkas elejtését tette lehetővé és Požanán engedélyezték egy farkashajtás megrendezését. A egyéni vadászatokon múlt idényben 48 farkast sikerült elejteni, míg a požanai farkashajtást „eltelefonáltuk” (ahogy arról korábbi írásunkban beszámoltunk). Az ember minden akarata ellenére a farkas legjobb „ügyvédje” önmaga, az okos farkas. Február egyébként már a farkasok párzásának időszaka.

Megjelent az ÚJ SZÓBAN

Takács Frigyes






A hír tulajdonosa: Vadászati Információs Adatbázis
www.vadaszat.sk

A hír webcíme:
www.vadaszat.sk/modules.php?name=News&file=article&sid=840